Az imént kivesézendő visszaélésre nem olvasói levél, hanem egy meleg ismerősöm hívta fel a figyelmet. iWiW és megint csak iWiW. Eheti vezérgecink a Tolerancia Magazin.

Ha bő 5-6 évvel ezelőtt valakinek felajánlották volna, hogy regisztrálhat egy olyan oldalra, ahol akárki láthatja az ismerőseit, elérhetőségét, személyes adatait, következtetni tud bizonyos életvitelbeli szokásaira, a meghívó címzettje lehet, hogy a meghívó feladóját elküldte volna a búsba. (Az iWiW egyébként is csak egy zárt baráti társaság összefogására indult.) Aztán telt múlt az idő, az iWiW-re már bőven regisztráltak annyian, ami miatt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak ajánlást kellett kiadnia az iWiW-et használó politikusoknak, na meg pár felhasználóval minden pénteken fel tudta tölteni a Subba blog a Subba szív rovatát, amit mindenkinek csakis ajánlani tudunk.

Egy kevésbé ismert buzimagazin egyenesen arra ad egy konkrét receptet, hogy egy társkereső hogyan tudhat meg többletinformációt a másik fél megkerülésével. Az ismertetett módszer lényege abban áll, hogy ha valaki megtudja a másik "iWiW-jét", akkor már nem kell bajlódnia a többi személyes adat megszerzésével, na meg azzal, hogy hogyan érje el a másikat. A módszer azon a tényen alapul, hogy akinek ismert az iWiW-fiókja, az gyakorlatilag többé-kevésbé kiszolgáltatott azokkal az agilis, ámde nem kívánat rajongókkal szemben, akik kéretlen levelekkel akarják bombázni vagy éppen érzékeny személyes adatokat próbálnak meg kipuhatolni az áldozat ismerőseitől. (Ilyen, konkrétan engem érintő kísérletekről néhány hónappal ezelőtt engem is tájékoztatott pár ismerősöm. ) Azaz a másik megkerülésével olyan személyes adatok birtokába juthat a túlbuzgó hódoló, amiket az áldozat valószínűleg nem adott volna meg vagy legalábbis nem olyan könnyen.

Az eredeti cikket képként mentettük le, amit ide kattintva nagyítva jeleníthetsz meg.

Erre lehet persze mondani, hogy "aki kiadta az iWiW-elérhetőségét, ilyen hülye volt, meg is érdemli", satöbbi. Én, mint a Zughekker Blog szakmai mentora, a ZH-stábbal teljes egyetértésben azon az állásponton vagyunk, hogy a "szívjon a hülye" filozófia non-szensz, ugyanis a kevésbé elővigyázatos és totál hülye felhasználókat ugyanúgy megilleti a magánszféra védelméhez, integritásához fűződő alanyi jog, mint bárki mást. Ezt a magyar jogrendszer leszarja, de ebbe most nem mennénk bele (egyébként is csak most toborzunk jogászt a blogunkhoz). 

Az iWiW-felhasználók többsége egyébként is utolérhető, ha tudod a körülbelüli életkort, a keresztnevet és még egy aprós információszilánkot. 

A Tolerancia Magazinban megjelenő írás ismét egy olyan eset, aminek a tanulságait több szinten is érdemes elemezni. Először is ebben a kurvaországban ennek a kurvasajtónak a kurva újságírói elgondolkodhatnának azon, hogy amit leírnak, annak messzemenő következményei lehetnek, írni felelősség, akármilyen kicsi sajtóorgánumról van szó. Másrészt valószínűtlen, hogy a csillagok rossz együttállása, sokkal inkább több kulturális tényezőre vezethető vissza, hogy a hülye magyar adatkezeléshez (pl. mobilszolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatán akárki beazonosíthatja magát más nevében személyes adatainak a megadásával, ami sok-sok helyről beszerezhető, ahol megadtuk és a legbanálisabb módszerekkel is kinyomozható) egy olyan morál társul, ami nem ítéli el az ilyen mocskos, alattomos, magánszféra súlyos megsértésére is alkalmas trükköket.

Követve a http://subba.blog.hu szerkesztőinek gyakorlatát, mi is közprédává tesszük blogunkon a Tolerancia Magazin című on-line flash-moslék bűnösét, a képükre való kattintással az iWiW-be való belépés után közvetlenül írhatsz is nekik szívhez szóló iWiW-üzenetet a Magazin vezérgecijeinek.(Hegedűs Péter felelős szerkesztő előkerítéséhez most nincs kedvem, bocs.)

Az iWiW és magánszféra témában hamarosan újabb cikkel jelentkezem, amiben azt mutatom be, hogy az iWiW-es visszaélések hogyan védhetőek ki. Addig is, ha tudomásotokra jut hasonló visszaélés, írjátok meg.

UPDATE: a Tolerancia Magazin válaszlevele itt olvasható